Verity

1. Rionard, szavát tartó vámpírnak bizonyult . Egész éjjel nálunk volt, úgy hogy anyunak a  leghalványabb fogalma sem volt róla, hogy idegen pasikat fogadok , a szobámban, az éjleple alatt. Hiába voltam nyugodt, hogy ő itt van a házban,  valahogy mégis rettegtem az éjszakától. Féltettem anyut, magamat, és nem utolsó sorban Tildát is. Bár ő… Tovább »

8. Nagy igyekezetemben, valahogy eszembe jutott Tilda. Fohászkodni kezdtem a magasságoshoz, odafent, amit az életemben nem tettem meg. Arra kértem az egek urát, küldje el a mai napon, melegebb éghajlatra őt. Semmi kedvem nem volt hozzá, hogy összefussak vele, valamelyik sarkon. Előtte,közben, vagy utána. Verity tervez, Tilda végez. az életben nem fogok megszabadulni, drága unokahúgomtól,olyan… Tovább »

6. Mit sem sejtve, tovább hívtam a barátaimat. Ha egyáltalán nevezhetem így őket. Ez alatt, nigelt és Vanessát értem. tárcsáztam Andreát. Olyan hirtelen szólt bele, hogy  a kagyló majdnem kiesett  a kezemből.   -Szia! – Érzetem a hangján, örül a hívásomnak. Én is örültem,hogy hallom a hangját.  -Bocs hogy zavaralak, de olyan dolog történt velem,… Tovább »

5. Még csak délelőtt tizenegy óra volt, de én úgy éreztem,máris késésben vagyok. Kinéztem az ablakon, verőfényes, gyönyörű Júliusi napnak néztünk elébe. Kikönyököltem az ablakon, körbe tekintettem az utcán, s megakadt a tekintetem Mrs. Fulleren, ki szokáshoz híven, a tiszta járdát söpörte a háza előtt. Megcsóváltam  a fejem, és tárcsáztam a barátnőmet, Mariannét. Verity annyira… Tovább »

Úgy éreztem, Peterrel alakul a dolog, vonzottunk egymáshoz mint tű  a mágneshez,többiek is azon a véleményen voltak, igenis bejövök számára, s nem csak rajtam látszódik, hanem Peteren is. Minden rendben is ment, egészen a harmadév tavaszi vizsgaidőszakig. Illetve, ez egy nem igaz,mert akkor már egyáltalán nem beszéltünk egymással, Katrinnak köszönhetően. Ha megláttam őt, elfordítottam a… Tovább »

Elérkezett a találkozás napja. Rionarddal három órára, odakérte  a találkozót, ahol hetekkel ezelőtt csúnyán összekaptam Tildával.Nagyon izgultam, és egyben rettegtem is,hisz nem mindennap találkozik az ember, egy vámpírral. Persze, a gondolataim állandóan ott járt, amit Tilda vágott hozzám, a hirdetések megjelenése napján. ” Átverés” Legyintettem egyet, unokahúgomat elhessegettem magam elől, és a tükör elé álltam,… Tovább »

A postára való igyekvés során, azon kaptam magam, hogy állandójelleggel a hátam mögé lestem, nem követ-e valaki.  Féltem! Nagyon féltem valamitől, amit még magamnak sem tudtam megmagyarázni. Miért? Egyszerűen, nem volt rá magyarázatom!  Olyat próbáltam véghezvinni, amit eddig sohasem ,rövid életem során sem tettem meg. Az alamuszi, félénk, visszahúzódó Verity Hartmann, a sarkára áll, és… Tovább »

Utólag visszagondolva, nem is lepődtem meg igazán, hogy  Tilda az ajtóban áll, újságot lobogtatva felém. Úgy kellett visszafognom magam, hogy le ne töröljem, kárörvendő vigyorát a képéről. Kitártam az ajtót, félreálltam és beengedtem unokahúgomat. Anyu  a konyhából kiabált ki. -Ki az? -Csak Tilda. – Kiabáltam vissza neki.  Mielőtt anyu, bármit is kérdezhetett volna, Tildát előttem… Tovább »

Pár hétre rá , történt meg a dolog,miután Tilda,  dúlva-fúlva faképnél hagyott  a kávézóban. Anyuval leültünk, hogy végre nekiálljunk a reggelinek,ami nálam általában a tejeskávé és pirítóst jelentette. Persze, más is került a tányéromra. Percekkel ezelőtt értem haza, a nagymamám házától, aki pár hónappal ezelőtt hagyott itt minket. Csak egy gyönyörű vöröses színű kandúr maradt… Tovább »

-Te jó ég! -Kiálltott fel!- s mi elnne azaz ötlet? Csak nem állsz neki, egy vámpírtörténet megírásához? -Hangjában gúny érződött, de nem foglalkoztam vele.  Tilda ,végig mérte unokanővérét,s azt gondolta magában a kijelentése után hogy csúszhatott ki egy ilyen mondat a száján. Mert verity egyátalán nem képes  arra,hogy egy betűt is leirjon,a miből egy jó… Tovább »